Tas nak (tas@nadas.org) volt a legnagyobb változás a mult évben. Karácsony este megjött a levél ami közölte hogy felvették a Case egyetemre (Clevelandban), január 12.ei kezdettel. Alig volt két hete elkészülni, itthonról elköltözni, hetedikén. Hozzáadásul már tele volt vendéglátással és utazással az első tíz nap. Még egy ráadás az volt hogy én nem is voltam otthon amikor elindult, mert Californiában meglátogattam Édesanyámat (95 éves). Így Tas elment iskolába anyai bucsú nélkül (lepedő nélkül is, de azt utána küldtem). Egy kis idő után belejött az ottani tanulásba, most jól tanul, és élvezi is. Csatlakozott a Clevelandi cserkészekhez, és a regős csoporttal néptáncol.

Zsolt, (zsolt@nadas.org) amikor elvállalta hogy táborparancsnok legyen a nyári csapattáboron, nem goldolta hogy már szeptemberre Ő lesz a csapatparancsnok. Nagy megtiszteltetés, de nagy felelőség és munka is. Sok energiával és lelkesedéssel áll neki. Munkahelyén van olyan hét hogy 75 órát dolgozik. Amellet tanul is, egy „online master’s degree” komputer teknologiában, sok időt vesz igénybe. Itthon lakik: nincs ideje lakást keresni, sem haztartást kezdeni. Bár itthon lakik, alig látjuk; igaz hogy gyakran „ping pong”ozunk hogy legyen egy kis test mozgás. Túl sokat ülünk komputer előtt.

Gyula (gyula@nadas.org) és Colleen (colleen@nadas.org) idén a házukból otthont készitettek. Gyula mindig szeret épiteni, így van új raktár szoba a pincében, új polcos félfal a napaliban, és új emeletes ágy a gyerekszobában. Kertészkedést mindnyájan szeretik, igy van konyhakert, frissen ültetett kis fák, virágoskert, na meg játszóhely a gyerekeknek.Gyula a Walgreens egyik üzleténél gyógyszertári főnök. Most jön rá hogy főnöknek jóval több a munkája mint az általános gyógyszerésznek. Colleen otthon van a gyerekekkel (Peyton, 7 éves, Xander, 2O hónapos). Nagyobb eseményekre készit díszes cukorkát, süteményt, tortát. Igy Ő is keres egy kicsit. Februárra várják a következő gyereket.

Krisztina (krisztina@nadas.org) és Scott (sundem@nadas.org) is Februárra várnak gyereket. Nő a család. Az unokatestvérek egykorúak lesznek, megint. Jószef (16 hónapos) alig fiatalabb Xandernél. Krisztina otthon iskoláztattja Zoltánt (5) és Sándort (4). Mégpedig viszi az anyjuk úszni, focizni, szertornára, na meg versenypályára ahol tanulnak vezetni. Monterey, Californiában laknak most, ahol Scott a Navy egyetemén tanul fizikát, egy masters degreet fog szerezni jövő decemberben.

Erika (erika@nadas.org) már hat éve tanit, ami szintén hihetettlen. Erika is masters degreen dolgozik, az övé felnőttkoru diák tanitás, és távoli tanitás (pl. Online). Napirend, olvasni amit a tanár és osztlytársak írtak, feladott kérdéseket kikutattni, megválaszolni, heti egy-két dolgozatott írni, és valamilyen csoportos feladatban részt venni. Az iskola hat-hetes tanfolyamokból áll, amelyeket egy hetes pihenés szakit meg. (Zsolt beosztása hasonló). Nagyon könnyü túl sok időt tölteni a komputer elött. De a tanulás élvezetes. Jól esik az észt tornáztatni.

Gyuszi (julius@nadas.org), elvárhatóan, nagy örömöt talál a motorozásban. Szerencsére van annyi esze hogy vigyázzon is. Már évek óta kerékpáron közlekedik, igy tudja hogy milyen két-kerekünek lenni a chicagoi forgalomban. Még sok örömet szerez az iskola, így nincs a láthatáron a nyugdíjba menetel. Kicsit több volt idén a feszültség, mert három hetes „strike” volt, és még mindig vannak visszhangok. Csak rövideket utaztunk idén, Erika tanulása miatt. De szerencsére a közelben is van jó táborozási lehetőség, és érdekes látnivaló.